Ifjúság, mindig új és tiszta fénylő látomás
Éveken, életen átívelő lángolás
Nyújts kezet, elvezet
Hogy rád találjon majd az út
Életet, végzetet hoz majd, bármerre fut
Meggyötör, majd megöl
De lesz majd cél, mert van miért
Összetör, eltöröl
De megtart még a szenvedély
Új úton álmokat világnak fénye járja át
Fájdalom, áldozat nélkül nincs számadás
Jó remény, veled égek én
Hogy a szép világ, ami sose volt igazán
Eljő, felemel az égig
Hazavisz a lélek csuda tavaszán
Szép remény deli kék egén
Hol a napvilág, ami hazahív, hazavár?
Múlik, beborul az ég
És túl hamar őszbe keseredik a nyár
Jó remény, adj feledést, fénytüzű álmokat
Hívjon az út
Merre tovább vezet igazat
Láng-világ
Maradok még, ha szól egy dal
A szívem elég
A kék ég betakar
Jó remény, adj nevetést, fénytüzű álmokat
Hívjon az út
Merre tovább vezet igazat
Láng-világ
Maradok még, ha szól egy dal
A szívem elég
A kék ég betakar
Álmaink, életünk nem több mint szélfútta mesék
Vágyaink, végzetünk reményt hoz majd vagy szenvedést?
Gyermekek álmodó, virágos fénytüzű dalát
Elveszett, elvezet, de szívünkben ég tovább
Jó remény, veled égek én
Hogy a szép világ, ami sose volt igazán
Eljő, felemel az égig
Hazavisz a lélek csuda tavaszán
Szép remény deli kék egén
Hol a napvilág, ami hazahív, hazavár?
Múlik, beborul az ég
És túl hamar őszbe keseredik a nyár
Jó remény, veled égek én
Hogy a szép világ, ami sose volt igazán
Eljő, felemel az égig
Hazavisz a lélek csuda tavaszán
Szép remény deli kék egén
Hol a napvilág, ami hazahív, hazavár?
Múlik, beborul az ég
És túl hamar őszbe keseredik a nyár
Comments (0)