Most elárulok egy titkot
Hogy a szívem ne legyen piszkos:
Oda kísérlek, ahova mész
Arra követlek, amerre lépsz
Már három napja ébren vagyok
És lassan elalszom állva
De a gondolataimat többé
Nem irányítom matematikával
Most elárulom a titkom
Többé ne legyen rajtam billog:
Rég ismerem, amitől félsz
Követlek, bárhová lépsz!
Nem nagy tudomány tisztázni
Hogy még igényelném a támaszt
Amikor hajnali kettőkor motiváltan
A füledbe súgom a választ
Ha körbejár az óra, én is hazatalálok!
Ahol a csönd a hang, a szó a dal
A béke az ujjászületés
Ahol a lét, a hely a feledés
Ahol az otthon az éjjeli menedék
Most elárulok egy titkot
Mer' a szívem kissé piszkos:
Magatehetetlenül távozunk
Míg egy életet gyászolunk
De ha kinyitom a szememet újra
Úgy egy emberöltő múlva
Már nem kell az idő meg a pénz
Csak hadd táplálhassuk a fényt
Ha körbejár az óra, én is hazatalálok!
És szikra gyullad bennem
Hogy tovább vihessem a lángot!
Ahol a csönd a hang, a szó a dal
A béke az ujjászületés
Ahol a lét, a hely a feledés
Ahol az otthon az éjjeli menedék
Vár, vár, vár, vár, vár...
Vár az éjjeli menedék!
Az éjjeli menedék!
Ahol a csönd a hang, a szó a dal
A béke az ujjászületés
Ahol a lét, a hely a feledés
Ahol az otthon az éjjeli menedék
Ahol a csönd a hang, a szó a dal
A béke az ujjászületés
Ahol a lét, a hely a feledés
Ahol az otthon az éjjeli menedék
(Igyunk az emberre, báró!)
(Milyen jó érezni, hogy ember vagyok)
(Én: a börtöntöltelék, a gyilkos, a hamiskártyás... ember vagyok)
Comments (0)